Előny, hogyha a tömítő paszta rugalmas, hiszen így könnyen kezelhető, és felvihető az érintett területekre. Az ilyen hézagtöltő problémákra az egy komponensű, szilikon-alapú tömítő paszták a javasolhatók, melye kszobahőmérsékleten vulkanizálódnak, valamint nedvesen keményednek. Épp ezen tulajdonságaik miatt kiválóak tömítési célokra.
Természetesen az már egyáltalán nem lényegtelen, hogy milyen anyagokhoz, milyen tömítő pasztákat használunk. Ezek, a kiváló jellemzőkkel bíró tömítő paszták ugyanis nem egyformán kötnek meg, hiszen miközben elérik kívánt állagukat, azaz a megkeményedésük során más, és más anyagok távoznak el belőlük, melyek adott esetben akár károkat is képesek okozni.
A szilikonos, egy komponensű tömítő paszta típusainak nagy része a levegő nedvességtartalmának hatására köt meg. A kikeményedési sebesség tehát nagyban függ a relatív nedvességtartalomtól. A lassabb szilárdulásért tehát nem a tömítő pasztát kell okolnunk, hanem a levegő nedvességtartalmában keresendő a hiba.
Néhány esetben a hőmérséklet megemelésével felgyorsítható a kötési folyamat, ám ez csak bizonyos tömítő paszták esetében igaz, mert a többségnél lényegtelen, vagy elhanyagolható tényező a levegő hőmérséklete. Amikor tehát tömítő pasztát vásárolunk azzal a céllal, hogy otthonunkban könnyedén tudjuk orvosolni, hézagos problémáinkat, akkor jó, ha körültekintően utána olvasunk a különböző, rendelkezésünkre álló típusoknak, s így a céljainknak legoptimálisabb tömítő paszta mellett döntünk.
